– Hívjatok nyugodtan bármikor! Éjjel vagy nappal, nem számít! – biztosított bennünket Judit, a Tornyói Hétszenséges Tacskó Kennel tulajdonosa, amikor elhoztuk tőle Vincét, a tacskó kisfiút, családunk legújabb tagját.
Néhány nap elteltével már hívtuk is Juditot kétségbeesetten, amikor Vince minden óvintézkedésünk ellenére leharapott egy darabot az erősen mérgezőnek mondott buzogányvirág leveléből. Nagyon megijedtünk, de Judit azonnal segített. Nyugodtan, türelmesen, nagy tapasztalattal a háta mögött, hiszen sok-sok éve foglalkozik már a kutyákkal.
Pedig gyermekkorában egyáltalán nem erre készült. Nem is szerette a kutyákat. Sőt, tartott tőlük, félelmében még a fára is képes volt felmászni, ha találkozott egy négylábúval. Azután fiatalasszonyként kapott a barátnőjétől egy kutyát, hogy ne legyen egyedül, amikor a férje hosszabb időre elutazott otthonról. Judit nehezen, de beadta a derekát, és befogadta a fekete pulit. Nagy lépés volt ez számára, akkor még nem is gondolta, hogy mekkora!Az ajándék kutyus kedvességével, ragaszkodásával hamar feloldotta Judit félelmeit, és örökre megszerettette vele a kutyákat. Olyannyira, hogy néhány évvel később, már fiatal anyukaként ő maga vásárolt egy tacskót autizmussal élő kislányának. Judit finom lelke és érzékenysége azt sugallta, hogy az ember és az állat közötti különleges összekapcsolódás segítheti gyermekét. Jó volt a megérzése, az új kis barát által gyermeke gyógyult, nyitott mások felé és hihetetlen változásokon ment keresztül. Ez a felemelő megtapasztalás is megerősítette Judit útját a hobbi kutyatartástól a valódi hivatása felé, és ma már férjével egy csodálatos tenyészet, a Tornyói Hétszentséges Tacskó Kennel tulajdonosai. Kutyáik rendkívül jó körülmények között élnek, egészségesek, kiegyensúlyozottak, magasan díjazottak.
Ezt a történetet magától Judittól tudom. Akkor mondta el nekem, amikor először találkoztunk mesés otthonukban Vince miatt. Gyönyörűen rendezett kertjükben külön kis házikó áll a kutyusok rendelkezésére, de amíg picik, addig a család közvetlen közelében élnek. Az egész kis birodalmat átjárja a harmónia, mely Judit gondoskodó, áldozatos munkájából és kedves, derűs személyiségéből táplálkozik. Judit rengeteget foglalkozik az állatokkal. Éjjel- nappal készenlétben van és minden tekintetben a kutyák jólétére törekszik. Tiszta, a kutyák igényének is megfelelően kialakított otthonukban türelemmel, figyelemmel, és nagy szeretettel gondozza, nevelgeti kutyusait.
Judit saját történetük indíttatásából minden évben megajándékoz egy gyermeket kölyök tacskói egyikével, hogy ők is megtapasztalhassák a kutyákkal való kapcsolódás különleges áldásait. Ez a szívmelengető gesztus is jól mutatja Judit elköztelezettségét, szeretettel teli lelkét, hiszen ő tudja, hogy milyen csodálatos, amikor az ingerekre különösen érzékeny gyermekeknek sikerül megtapasztalni és elfogadni a kutyák puha szőrét, a rájuk jellemző illatot, közelségüket, nyalogatásukat. Azokat az ingereket, amelyekkel korábban komolyan meg kellett küzdeniük. Rendkívüli változásokat hozhat a kutyával való kapcsolódás számukra a szociális készségeik területén is, mert azoknak a gyermekeknek, akiknek nehezebb értelmezni más emberek érzéseit, szándékait, a kutyák egyértelmű, könnyen megérthető jelzései segíthetnek, hogy gördülékenyebbé váljon számukra az emberekkel való együttműködés, a kapcsolatok kialakítása is. Ezek azonban csak apró példák a terápiás hatások közül, hiszen a kutyák az élet számos területén segíthetik az embereket.
Nagy öröm számomra, hogy megismerhettem Juditot, a történetét, és hogy az ő gondozásából kerülhetett hozzánk Vince, Sebestyén fiunk kis tacskója. Vince, akinek egyébként a buzogányvirág kóstolótól kutya baja sem lett.
Gudmon Erika
Siklós, 2025. 06. 11.