Dr. Hugonnai Vilma grófnő (1847 – 1922)
Csendes, visszahúzódó természete mögött messzire nyúló tervek, eltökéltség, mérhetetlen szorgalom és kitartás húzódott. Segíteni, gyógyítani akart és míg küzdelmes úton elérte célját, sokat tett a nők egyenjogúságának kivívásáért is. Úttörő munkájával példát mutatott és mutat a ma élő nőknek is, hogyan lehet túllépni a konvenciókat és saját korlátainkat céljaink megvalósításáért. Ő volt dr. Hugonnai Vilma, az első magyar női orvos.
1. A grófi családban született Hugonnai Vilmában már kislány korában felmerült a vágy, hogy orvos legyen. Öt testvérével együtt éveken keresztül naponta csak 15 percet tölthettek édesanyjukkal, azt is csak tíz lépés távolságban tőle. Anyukájuk ugyanis tüdőbeteg volt és így szerette volna megóvni gyermekeit attól, hogy azok is megkapják a betegséget.„Ha orvos lennék – gondolta elkeseredetten- én találnék módot arra, hogy édesanyám egészséges legyen.”
2. Kislányként és tinédzserként Vilma a kor igényeinek megfelelve megtanult varrni, horgolni, hímezni, de idejét mindig is szívesebben töltötte olvasással. Ráadásul nem is annyira a szerelmes regények vonzották – mint a többi korabeli lányt – hanem már ekkor is inkább a tudományos könyvek iránt rajongott.
3. Édesapja kérésére, 18 évesen ment férjhez, a nála 20 évvel idősebb Szilassy Györgyhöz, de hamar kiderült különbözőségük és az, hogy kapcsolatuk intellektuális kiegyensúlyozatlansága miatt házasságuk nem fog jól működni. Vilma szeretett olvasni, zongorázni és mindig tanulni vágyott. Férje viszont idejét legszívesebben kártyázással, kaszinózással töltötte. Egy gyermekük született, ifj. Szilassy György. Házasságuk válással végződött. Második férje dr. Wartha Vince vegyész, akadémikus, műegyetemi tanár volt. Ő fedezte fel az eozin -mázat is, ami a pécsi Zsolnay porcelángyárat nagy hírűvé tette. Egy lányuk született, Wartha Vilma. Házasságuk a férfi haláláig tartott.
4. Vilma első gyermekét, a kis Gyurikát könnyen és gyorsan szülte meg, de sok fájdalmat okozott neki az, hogy anyósa sokszoknyájú parasztasszonyt fogadott szoptatós dajkául a kisbaba mellé és nem engedte, hogy Vilma táplálja, gondozza gyermekét. Kislánya születésekor már más volt a helyzet, akkor végre Vilma (41 évesen) teljesebben megélhette anyai érzéseit és szerepét.
5. Vilma 25 évesen Zürichbe költözött, hogy orvosnak tanulhasson. Magyarországon ekkor még a nők nem járhattak egyetemre. Elszánt volt, minden idejét a tanulásnak akarta szentelni. Még derékig érő haját is rövidre vágatta az elutazás előtti napon, hogy ne kelljen sok időt töltenie a fésülködéssel, konty készítéssel.
6. Az egyetemi évek alatt szűkös anyagi körülmények között élt. Családi ékszereit eladta, ebből fizette kiadásait. Minden korábbi fényűzést mellőzve, puritán életet élt. Áttért a növényi, majd a nyers kosztra. Egyrészt azért, mert olvasott ezek jótékony hatásairól, másrészt pedig azért, mert így lényegesen kevesebb pénzt kellett élelmiszerre költenie. A főzéssel eltöltött idő megspórolása is szempont volt számára, hiszen így még többet tudott tanulni.A nyers étkezést később családjában, saját konyhájában is előszeretettel preferálta és több helyen publikált is róla.
7. Munkabírása rendkívüli volt. Zürichben töltött évei alatt naponta csak 4-5 órát aludt, hogy minél több időt fordíthasson a tanulásra, vizsgaidőszakban pedig még az ágyát sem vetette meg, szinte le sem feküdt aludni.
8. 32 éves korában kapta meg orvosi diplomáját Zürichben, de ezt akkor Magyarországon nem fogadták el. Helyette bábaképző tanfolyam elvégzését javasolták neki, csak így kezdhetett el dolgozni okleveles szülésznőként. Itthon az érettségi vizsga, minden egyetemi szigorlat újra letétele és sok küzdelem után, 50 éves korában, 1897. május 14-én avatták orvossá. Az első magyar női orvossá.
9. Vilma doktorasszony az Országos Nőképző Egyesületben is fontos szerepet töltött be: egészségtant, csecsemőgondozást, betegápolást tanított és hirdette a higiénia, a tisztaság és az egészséges étrend fontosságát. Sajnos ezt sem nézte mindenki jó szemmel, több maradi szülő is kivette lányát az iskolából, ahol szerintük „megmagyarázzák a hamvas lelkű, fiatal leánykáknak, hogy nem a gólya hozza a gyereket.”
10. „Majd, ha orvos leszek, könyvet írok a táplálkozásról, célszerű ruházkodásról.” – mondta. És így is lett. 1907-ben jelent meg Magyarországon A nő, mint háziorvos című könyve, mely egy német könyv fordításán alapul, de az eredeti írást saját gyakorlatának ismereteivel és tapasztalataival egészítette ki. (a könyv német szerzője: Dr. Fischer-Dückelmann Anna) A könyvben sokat foglalkozik a nők egészségével és ahogyan ígérte, több helyen is ír például a táplálkozásról, modern ruházkodásról, lábbelikről és a fűzők káros hatásairól. Egy részlet a könyvből:„A darazsat bizonyára senki sem mondta szép állatnak, mindamellett a nőnem határozottan utánozza a darazsat, mert nagyon erősen fűzött egyének felső és alsó teste tényleg csak lazán függ össze és sokszor nem lehet megérteni, hogy ilyen összefűzés mellett hová menekül a gyomor és a máj?”
11. A család és a karrier közötti egyensúly megteremtése Vilma számára is sok nehézséget okozott, főleg az első házasságában. Második férje azonban már felismerte Vilma szellemi igényeit, törekvéseit és kárpótolta szerelmével és támogatásával is. Eleinte ugyan kímélni szerette volna feleségét és nem akarta engedni, hogy éjjel hívásokat fogadjon betegektől, de hamar belátta, hogy Vilma nem tudja megtagadni a segítséget a hozzá fordulóktól. Ezért inkább ő is felkelt és elkísérte Vilmát, ha éjszaka beteghez hívták. Remek példája ez annak, amikor egy férfi kellő intelligenciával és szeretettel tudja segíteni feleségét, és ezáltal kapcsolatuk kiteljesedését is.
Felhasznált irodalom:
– Kertész Erzsébet Vilma doktorasszony
– Kertész Erzsébet Úttörő asszonyok
– Dr. Fischer-Dückelmann Anna, Dr. Hugonnai Vilma A nő, mint háziorvos
Fotó: Pinterest