Agatha Christie (1890 – 1976)
Minden idők egyik legsikeresebb írója, a „krimi koronázatlan királynője”.
1. Az Unesco 1980-as statisztikája szerint a világon 400 millió példányban kerültek eladásra Agatha Christie könyvei. Írásait több mint 100 nyelvre fordították le, művei számos országban a sikerlisták élére kerültek. Egérfogó című színpadi darabját az 1952-es bemutató óta folyamatosan, káprázatos sikerrel játsszák. 1971-ben II. Erzsébet királynő a „Brit Birodalom Lovagja” címmel tüntette ki.
2. Agatha félénk, szégyenlős gyermek volt, nem szeretett szerepelni mások előtt. Bár remekül zongorázott, a fellépések előtt mégis olyan lámpalázas volt, hogy gyakran félreütötte a billentyűket, kiesett a ritmusból. Sőt, olyan is volt, hogy az izgalomtól valóban belázasodott. A nyilvános szereplésektől később is annyira tartott, hogy ismert íróként is kerülte az újságírókkal való találkozásokat, és nagyobb megjelenéseket is csak a legritkább esetben vállalt.
3. Az első világháború idején először kórházi ápolónőként, majd gyógyszerész asszisztensként dolgozott. Itt sok ismeretet szerzett a gyógyszerekről és a mérgekről. Ezt a tudását használta később történetei megírásakor is, melyekben gyakoriak voltak a mérgezéssel elkövetett gyilkosságok.
4. Első kéziratát hat kiadónak küldte el, de mindannyian elutasították. Végül 30 éves korában, 1920-ban jelent meg első könyve, A titokzatos stylesi eset címmel. Sajnos a kiadójával egy rendkívül előnytelen szerződést kötött, így ez a könyv anyagilag nem sokat hozott számára. Később azonban Agatha írói munkájával saját egzisztenciát tudott teremteni, ami abban a korban nőként egyáltalán nem volt megszokott.
5. Első férje, Archibald Christie pilóta volt. Egy gyermekük született: Rosalind Christie. Házasságuk később megromlott és a férj bevallotta, hogy viszonya van egy Nancy Neel nevű nővel. Agatha édesanyja korábbi halála és férje vallomása miatt ekkor teljesen összeomlott és 11 napra eltűnt. Nagy erőkkel keresték őt, a sajtó folyamatosan cikkezett az esetről. Végül egy yorkshire-i hotelben találták meg, ahová Mrs. Teresa Neel néven jelentkezett be (férje szeretőjének vezetékneve is Neel volt). Tettére nem tudott magyarázatot adni. Orvosai idegösszeomlásra és amnéziára gyanakodtak, mások szerint pedig így akarta dühíteni vagy gyilkosság gyanújába keverni hűtlen férjét. Házassága Archibald-dal végül válással végződött.
6. Sokak csodálkozására Agatha első házasságának felbomlása után egy bagdadi utazásra készült egyedül. – Egyedül a Közel-Keletre? -kérdezték tőle, mire ő így válaszolt: – Nem lesz semmi baj! Néha egyedül is kell csinálnunk valamit, nem igaz? Életrajzi könyvében pedig így ír erről a döntéséről: „Én addig ugyan még sohasem csináltam semmit egyedül, és most sem volt sok kedvem hozzá, de azt mondtam magamnak, most vagy soha: vagy leragadok a biztonságos és jól ismert dolgoknál, vagy önálló kezdeményezésre vállalkozom, és a saját belátásom szerint alakítom az életemet.” Végül ennek az utazásnak köszönhette, hogy megismerte későbbi férjét, Max Mallowan archeológust, aki nála 15 évvel volt fiatalabb. Házasságkötésükkor Agatha 40, férje 25 éves volt. Az írónő érdeklődött a régészet iránt, így gyakran elkísérte férjét a közel-keleti ásatásokra. Ezek az utazások egyrészt kikapcsolódást jelentettek az írónőnek, másrészt gyakran inspirációt is adtak munkájához.
7. Agatha-nak nem volt mindig saját dolgozószobája. A vázlatokat, első fejezeteket gyakran kézzel írta le a hálószobai márvány mosdóasztalán vagy két étkezés között az ebédlőasztalukon. Családja legtöbbször észrevette, amikor megszállta az ihlet. Olyankor viccesen ezt mondták neki: „Az úrnőre rájött az írhatnék.”, (Még lánya, Rosalind is gyakran úrnőnek és nem anyának vagy mamának szólította.) és arra biztatták, hogy keressen magának egy nyugodt helyet a lakásban az íráshoz.
8. A házimunkát Agatha egyhangúnak és fizikailag fárasztónak találta, ugyanakkor szellemileg pihentetőnek is. Ilyenkor ugyanis gondolatai szabadon elkalandozhattak és képzeletében formálódhattak újabb és újabb történetei.
9. Írt néhány romantikus regényt Mary Westmacott álnéven, de világraszóló sikerét detektívregényei hozták meg. Műveiben nem a bűncselekmények elkövetésén és a brutalitáson volt a hangsúly, hanem inkább az indítékon és bűnös megtalálásán. Novelláiban és regényeiben gyakran feltűnt két fő karaktere: Miss Marple, a csavaros eszű vénkisasszony és Hercule Poirot, a belga származású magándetektív, akiknek történeteit meg is filmesítették.
10. Agatha Christie modern, nyitott gondolkodású nő volt. Intenzíven élte és élvezte életét. Sokat utazott, szerette az autókat, a sebességet. Világkörüli útján Dél – Afrikában és Új – Zélandon még a szörfözéssel is megismerkedett, ami abban az időben ritkaságszámba ment. Egy alkalommal szerencsétlen baleset érte hullámlovaglás közben: egy nagyobb, erősebb hullám válltól bokáig érő selyem fürdőruháját leszaggatta róla, így szinte meztelenül botorkált ki a partra, ahol gyorsan bebugyolálta magát egy pokrócba. A kínos eset azonban nem szegte kedvét, új fürdőruhát vásárolva tovább folytatta a szörfözést.
11. Agatha nem csupán íróként, hanem magánemberként is rendkívüli személyiség volt. Önéletrajzát hatvanéves korában kezdte el írni, amin 15 éven keresztül, 75 éves koráig dolgozott. Mozgalmas, termékeny, kalandokban gazdag életéről bőven akadt mit írnia, de az 550 oldalas kötetet csak halála után szerette volna megjelentetni. Kívánsága teljesült. Életem című művét csak 1976-os halála után egy évvel adták ki.
Felhasznált irodalom:
– Osváth Erzsébet Agatha Christie
– Agatha Christie Életem