NEM MINDENNAPI NŐK MINDENNAPJAI című sorozatom epizódjaiban egy-egy rendkívüli nő életéből mutatok be 11 érdekes részletet.

Kilencedik választottam:

EDITH EVA EGER (1927 – ) magyar származású, Amerikában élő pszichológus, holokauszt – túlélő. A poszttraumás stressz szindróma kezelésének specialistája, aki megértette, hogyan meríthet erőt a vele történt borzalmakból és ezáltal hogyan tud segíteni másoknak is.

1. 1927-ben született Kassán, magyar származású, zsidó családban. Vékony, félénk kislány volt, sokat csúfolták kancsalsága miatt. Édesanyja biztatására gimnasztikázni, balettozni kezdett, tagja lett a Magyar Olimpiai Csapatnak. Naponta órákon át edzett, minden vágya az volt, hogy versenyezhessen az olimpián, de 1942-ben, zsidó származása miatt kizárták a csapatból és ezzel megfosztották élete egyik legnagyobb álmától.

2. 1944-ben szüleivel és egyik lánytestvérével deportálták őket a kassai gettóba, majd az auschwitzi koncentrációs táborba. Megérkezésükkor elválasztották tőlük édesapjukat, majd a nőket két csoportba osztották. Josef Mengele, a kegyetlen emberkísérleteiről híres SS orvos, édesanyjára mutatva azt kérdezte tőle:- Ő az anyád vagy a nővéred?Ha Edith akkor tudta volna, hogy válaszával talán meg is menthette volna édesanyja életét, akkor biztosan nem az igazat mondja. Így azonban édesanyját a másik sorba állították és hamarosan gázkamrába küldték. Ugyanezen az estén a kegyetlen Mengele doktor arra kényszerítette Edith-et, hogy táncával szórakoztassa őt.

3. Az auschwitzi tábor kegyetlenségeit követően a sok munkától és éhezéstől nagyon legyengült állapotban, 55 kilométer gyalogos halálmenet után a gunskircheni koncentrációs táborba került. Itt érte a háború vége és a felszabadulás. A véletlennek köszönhette, hogy egy amerikai katona észrevette, amikor ájultan feküdt halott társai között. Gerinctörése volt, tífuszban, tüdőgyulladásban és mellhártyagyulladásban szenvedett.

4. Hosszú lábadozása ideje alatt ismerkedett meg későbbi férjével, a nála 19 évvel idősebb, módos családból származó, Éger Bélával, akinek partizánként menekülve sikerült elkerülnie a deportálást. 1946-ban házasodtak össze, első kislányuk, Marianne a nászútjukon fogant. 1949 – ben Amerikába emigráltak, pénz és nyelvtudás nélkül.

5. A szabadság országában először férje testvérével és annak családjával együtt laktak egy zsúfolt bérházban. Edith egy ruhagyárban dolgozott. Lelkileg nagyon rossz állapotban volt, a háború alatt történtekről senkivel nem akart beszélni. Emlékbetörései voltak, poszttraumás stressz kínozta.

6. 1954-ben született második gyermekük Adrey, majd 1956-ban fiuk, Johnny, akinek gyermekkori cerebrális parézise miatt az olyan egyszerű dolgok elvégzése, mint az öltözködés, evőeszköz használat vagy a beszéd is nehézséget okoztak. Az orvosok bíztatták őket, hogy megfelelő támogatással a fiú mindent meg fog majd tanulni. Ennek érdekében Edith abbahagyta az időközben elkezdett iskoláját és minden idejében, erején felül foglalkozott fiával. Specialistákhoz vitte őt, türelmesen támogatta fejlődésében és közben próbálta megvédeni az édesapjától, aki nem tudta elfogadni fia gyengeségeit és gyakran kiabált vele. Később Johnny a tíz legjobb diák egyikeként diplomázott az University of Texas-on.

7. 1966-ban, 39 évesen Edith újra tanulni kezdett, pszichológiát hallgatott az egyetemen. Itt ajánlotta neki egyik társa Viktor Frankl, szintén holokauszt túlélő „ Mégis mondj igent az életre” című könyvét. Az osztrák pszichológus írása hatásárá döbbent rá Edith, hogy a hallgatáson és a tagadáson kívül van más útja is a lelki gyógyulásának. Ez a felismerés megváltoztatta az életét, megindította évtizedekig tartó felépülését. A könyv hatására megértette, hogy minden pillanat magában rejti a döntés lehetőségét , és csak rajtunk múlik, hogyan reagálunk a bennünket érő külső történésekre.

8. 42 éves korában végzett az El Pasó-i University of Texas pszichológia szakán, méghozzá kitüntetéssel. 51 évesen doktori fokozatot is szerzett klinikai pszichológiából. Dolgozott családterapeutaként és segítette a vietnámi veteránokat a poszttraumás stressz kezelésében. Fáradhatatlan, még ma is, 96 évesen is aktívan dolgozik. 2022-ben, San Diego-i otthonában Novák Katalin adta át neki a Magyar Érdemrend középkeresztjét.

9. 1969-ban elvált férjétől, de a válás után két évvel, 1971-ben újra összeházasodtak. Éger Béla 1993-ban halt meg. Gyermekeiről mesélve néhány évvel ezelőtt ezt mondta Edith: „ 3 gyermekem, 5 unokám és 7 dédunokám van. Ez az én bosszúm Hitlerrel szemben”

10. Visszaemlékezéseiről 90 éves korában, 2017-ben jelent meg A döntés című könyve, majd 2020-ban az Ajándék című könyve, mely 12 életmentő leckét tartalmaz. Mindkét könyv világszerte nagy sikert aratott és rengeteg embernek nyújtott segítséget

11. Edith életével, munkájával sok embernek példát mutat és segítséget ad:„Azért élek, hogy segíthessek az embereknek kiszabadulni abból a koncentrációs táborból, amit a gondolataikból építettek a fejükben saját magunkak. A sötétségből segítek a fénybe lépni.”

Források:

– Edith Eva Eger A döntés

– On The Spot – Az ellenség gyermekei: Edith Eva Eger

– Nők Lapja 2020/ dec. 10. szám

– Nők Lapja 2023/ szept. 29. szám